A Divatra Teremtve vezető divattervezőket és sminkmestereket állít párba, akik őszintén beszélnek a kreativitásról, a közös munkáról és a kifutók világáról.
Amikor 2000-ben Yaz Bukey divattervező betört a párizsi divatvilágba, feltett szándéka volt, hogy mindent felforgasson. Jellegzetes, "pop-maximalista" stílusáról ismerik, szürreális ötleteivel (előszeretettel használ szokatlan anyagokat, például plexit) imádja feszegetni a kiegészítők divatjának határait - sőt, még a divatvilág egyik múzsáját, Björköt is elcsábította. Minden kollekciója fantasztikus koncepciókra épül (kiégett hollywoodi sztárok az AW15-ön és a krimi-irodalom női alakjai az AW14-en), míg bemutatói élő tablóként, táncosokra, színészekre és performance művészekre cseréli a modelleket.
Az elmúlt három szezon során a M·A·C Sminkmestereinek igazgatójával, Romero Jenningsszel dolgozott együtt, akivel közösen hiszik, hogy a smink lehetővé teszi az extrém átalakulásokat. Legyen szó neon pink szemöldökökről, vagy Anna Cleveland (a kultuszmodell Pat Cleveland lánya) vörös ajkú nővérkévé változtatásáról, ők ketten, a pop-art precizitásával feszítik a végsőkig a szépség határait. Az alábbiakban beszélnek Boy George iránti rajongásukról, az egyéniség szerepéről, illetve arról, hogy a szépség definícióját miért a váratlan helyeken találják meg.
Romero Jennings: azt szeretem a munkáidban, hogy szereplők egész sorát kelted életre, akik mind különböző egyéniségek. A divat világában általában minden lány ugyanolyan stílusban jelenik meg, ezért, ahogy te dolgozol, az igazán inspiráló. Mindig nagyon izgatottan várom a bemutatóidat. Mindig is érdekelt, hogyan jutnak eszedbe ezek az ötletek.
Yaz Bukey: Először mindig kitalálok egy történetet. A mostani szezon előtt rengeteg Judy Garland és Liza Minnelli filmet néztem. A kollekció Hollywood aranykorát kelti életre, ezért Golden Yaz-nek neveztem el. A lényege a különböző karakterek közti feszültség - a nővér, aki "Forever Young" tablettákat oszt ki, és az alkoholista, aki összekeveri a pezsgősüvegét a mikrofonjával. Aztán ott van az a lány, akit nem hívtak meg, de mégis eljött. Senki sem fotózza, ezért csak szelfizget a vörös szőnyegen. Ő sokkal vulgárisabb, hozzá rengeteg pirosítóra lesz majd szükség!
Romero Jennings: Igen! Nagyon túlhúzva, mintha egészen kétségbeesetten próbálkozna! Ami még igazán tetszett, hogy lehetőségem nyílt mindenkinek a próbáját megnézni, így igazán beleláttam a koncepciódba. Sokkal jobban értem a karaktereket is, mert láttam, hogy mi fog történni. Ez nem hétköznapi smink. Ez karaktersmink, amihez sok idő kell. Biztosra kell menni, hogy minden a helyén legyen. Ezen kívül tartósnak is kell lennie, mert mindenki táncolni fog benne.
Yaz Bukey: Úgy látom, nagyon jól ráérzel a dolgokra, ez is olyan, mint amikor először együtt dolgoztunk, nem is kellett semmit elmagyaráznom.
Romero Jennings:Pontosan, csak megjelentem, te elmondtad, mi van rajtuk, én meg annyit mondtam: "oké, vágom." Úgy éreztem, hogy tökéletesen értem a koncepciódat, azt, hogy mennyire másnak kell lennie, hogy ez mennyire nem egy hétköznapi show. Úgy látom, hogy a sima bemutatók esetében is egyre komolyabb produkciók születnek, ennek pedig te vagy az igazi úttörője.
Yaz Bukey: Úgy ismerkedtem meg a divat világával, hogy filmeket és videoklipeket néztem. Lenyűgözött a nyolcvanas évek frizuráinak, sminkjeineké s ruháinak változékonysága. Sokkal őrültebb világ volt akkor, ami arra sarkallt, hogy elkezdjek sminkekkel dolgozni. Nagy hatással volt rám Boy George és a Culture Club. Nemrég találtam egy fantasztikus könyvet, amiben Boy George sminkjéről is szó van.
Romero Jennings: Azt feltétlenül küldd el! Szerintem nagyon érdekes az internet előtti korok dolgait nézegetni, mivel senki sem emlékszik már ezekre. Engem egyébként Grace Jones és Debbie Harry inspirált. Szerintem nagyon különlegesek, már-már szinte furák voltak. Akkor éreztem, hogy számomra ez a szépség. Ahogy mondtad, az átváltozó képességük volt az, ami miatt vonzódtam hozzájuk. Illetve a zene, a zene nagyon fontos számomra.
Yaz Bukey: Igen, a zene rendkívül fontos.
Romero Jennings: Ha zenét hallok, valami fura állapotba kerülök, mintha a zene ritmusára működnék. Számomra is hatalmas inspirációt jelent a zene.
Yaz Bukey: Engem tudod, mi inspirál? A te Instagramod!
Romero Jennings: Sok őrültséget posztolok, például papírból vagy csillámból készült szempillákat. De például raktam fel képet arról is, amikor leborotváltam a szakállam felét, hogy az egyik oldalon úgy nézzek ki, mint egy nő. Anyukám meglátta és megkérdezte: "te így mentél ki az utcára?". Én csak annyit mondtam: "Halloween van!"
Yaz Bukey: Az ilyen dolgoktól mindig egy csomó ötletem támad.
Romero Jennings: Igen és még a tavalyi szezon esetében is, ha megnézem, hányan kommenteltek a pink szempillás lányra, ugyanilyen hatást szeretnék elérni. Vagyis, megnézem, hogy mi volt népszerű és arra gondolok: "oké, ezt hogy tudnám akkor kifacsarni?". Ez nagy nyomást helyez rám, de nagyon szórakoztató és izgalmas is egyszerre.
Yaz Bukey: Igen, ez egy nagyon fura érzés!
Romero Jennings: Egy család vagyunk és egymást támogatjuk. Számomra, mindenki, akit bevontál, hihetetlen egyéniségnek tűnik, szóval, amikor sminkelem őket, akkor gondoskodnom kell róla, hogy illeszkedjen hozzájuk. Felelősséggel tartozom irántad és minden fellépő iránt is, mert azt akarom, hogy önmaguk legyenek, miközben a te víziódban léteznek.